A napokban beszélgettem egy kétségbeesett anyukával, aki elpanaszolta, hogy gyermekét hiába szidja meg, hiába kéri szépen, nem tud rá hanti, csak egy-két pofonnal. Megkérdeztem, hogy megbeszélte-e vele a problémát, tudja-e a gyermeke, hogy mit várna el tőle, és ő tudja-e, hogy miért viselkedik így gyermeke. A válasz határozatlan volt... Ez az eset természetesen nem egyedi, a szülők is sokszor tanácstalanok ebben a kérdéskörben, tanácsot kérnek a pedagógustól, egymástól. Nézzük, hogyan lehet megkönnyíteni a dolgokat!
A gyermeknevelés egyik sarkalatos problémája a büntetés. Szakemberek véleménye is megoszlik ebben a témában. Sokan amellett teszik le a voksukat, hogy semmiképpen nem szabad büntetni a gyereket, mások pedig azt mondják, büntetés nélkül nem lehet eredményesen nevelni a gyerekeket.
Vannak olyan családok, ahol tényleg nincs, vagy legalábbis nagyon ritkán van szükség arra, hogy megbüntessék a gyereket. de a legtöbb családban azért előfordul, sőt van ahol elég gyakran, hogy szükség van fegyelmezésre, büntetésre, valamilyen szankcióra.
Hogyan tudjuk elérni, hogy minél kevesebb ilyen eset forduljon elő?
A nevelés során nagyon fontos, hogy legyenek szabályok felállítva. Ezeket a szabályokat igyekezzünk betartatni a gyermekünkkel, és mi szülők is tartsuk be. Nem különösebben elrugaszkodott szabályokra gondolok itt, hanem olyanokra, amelyek szerint éljük a mindennapjainkat. A gyerek legyen tisztában ezekkel, és azzal is, hogy milyen következményekkel jár, ha nem követi a szabályokat. Erre azért is szükség van, hogy a gyermek az intézményrendszerbe bekerülve ne akkor találkozzon először ezekkel. Ilyenkor sok konfliktus kerekedik, a gyerek élete megkeseredik. Másrészt az otthoni élet is könnyebbé, gördülékenyebbé válik.
A szabályok, normák segítenek eligazodni a gyermeknek, de csak akkor, ha ez mindig rendszeres, következetes.
Fontos tehát, hogy mindig következetesek legyünk, még akkor is, ha ez épen nagyon nehéz. Ha nem vagyunk elég következetesek, akkor a gyerek nem tudja mihez tartani magát, nem tudja mi lesz a következmény, és a jövőben még nehezebb lesz bármit is megkövetelni tőle. Ekkor kezdődnek a játszmák, amikor ki akar bújni a kötelezettség alól. Ezeket rendszerin meg is nyeri a gyerek a szülővel szemben, és kezdődik a tanácstalanság.
Mi történik akkor, ha a gyermek felrúgja a szabályokat, milyen következményekkel jár?
Erre a kérdésre tudjunk válaszolni, és ezt a választ a gyermek is ismerje. Tehát legyen tisztában azzal, hogy vannak olyan dolgok, ami valamilyen büntetést von maga után. Ha valami ilyesmi történik, mindig beszéljük meg vele részletesen!
A büntetés semmi esetre sem testi fenyítés legyen!
A büntetésnek számtalan formája létezik. Ezt mindenkinek magának kell megtapasztalnia. A lényeg, hogy úgy büntessük meg a gyereket, hogy ne ártsunk neki sem testileg, sem lelkileg. De nagyon fontos, hogy tanuljon az esetből. Közösen vonjuk le vele a tanulságot, beszéljünk meg alaposan minden esetet, kérdezzünk rá, hogy mit miért csinál. Fontos a megfelelő hangnem, hiszen kiabálással pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk.
Nem könnyű kialakítani és alkalmazni a szabályokat, de szükséges, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk megállja a helyét a való életben. Ehhez pedig a következetesség, az átgondoltság és a probléma-megoldó képesség fontos tényező, mutassunk hát jó példát neki!
Szigetfalvi Mariann
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése